Fotózási tanácsok repülőnapokra

A repülés és a repülőgépek iránt érdeklődő emberek nagy része fényképezőgéppel a nyakában szokott nekivágni az éppen aktuális repülőnapoknak. A repülőgépek megörökítése azonban több szempontból is eltér a hagyományos fotózástól. Ez egyrészt a mozgásukból (nagy sebesség, hirtelen irányváltoztatás), másrészt a repülőgépek álcázó-festéséből (kamuflázs) adódik. A nagy sebességgel a felszállópálya fölött áthúzó valamint látványos manővereket bemutató vadászgépek és a lassabban haladó ám hirtelen irányváltásokat végző mozgékonyabb helikopterek sokszor megoldhatatlan feladat elé állítják a nem kellőképpen felkészült fotósokat. Ennek eredménye, hogy az elkészült felvételek nagy százaléka bemozdult és emiatt homályos, életlen vagy a repülőgép egyes részei lemaradtak, kicsúsztak a képből. A katonai repülőgépek kamuflázsa pedig a helyes fénymérést nehezíti meg (a világos kékes esetleg felhős háttérben tereptarka foltozású, vagy „légifölény-szürke” az égháttérbe beleolvadó festés megzavarja a fénymérőt) így rossz expozíciós értékeket kapunk. Ezért rendkívül fontos, hogy alkalmas eszközökkel, az „extrém” körülményekre felkészülten induljunk el a repülőnapokra.

A kívánt téma megörökítése érdekében megfelelő felszerelésre van szükség. Természetesen az anyagiak nagyban meghatározzák a lehetőségeket, de adott esetben kevesebb pénz ráfordításával is jobb eredményt érhetünk el szakszerűen megválasztott felszerelésünkkel, mint a drágább ám a feladatra alkalmatlan eszközökkel.

A kompakt gépekkel szinte kizárólag a földön álló, vagy lassan guruló repülőgépeket tudjuk megörökíteni. Az ezekbe a fényképezőgépekbe épített optika fókusztávolsága valamint az általában fix záridő nem teszi lehetővé, hogy a gépekről repülés közben értékelhető felvételeket készítsünk. A fókusztávolság (általában 35 mm) és az ebből fakadó viszonylag nagy látószög miatt az elkészült képeken a repülőgépek csak apró, sötét színű pontocskák. Ezen okok miatt - ha komolyan szeretnénk repülőgépeket fotózni - akkor tükörreflexes gépre lesz szükségünk.

A belső fénymérős, tükörreflexes, cserélhető objektíves fényképezőgépekkel a megfelelő tudás birtokában már jó felvételeket készíthetünk. A piacon rengeteg ilyen gép kapható ám itt sem árt, ha körültekintően választunk. Vásárolhatunk használt és új készülékeket, olcsóbbat és drágábbat is. Éppen a téma sajátosságai miatt nem mindegy, hogy az adott fényképezőgép milyen paraméterekkel rendelkezik. Jó, ha rendelkezik beépített motorral, ugyanis a filmtovábbítás elég nehézkes manuálisan, ha egy áthúzásból esetleg több képet is szeretnénk készíteni. Ezen kívül előnyös az autófókusz is, hiszen a gyors élességállítás elengedhetetlen. Fontos paraméter, hogy mennyi a legkisebb záridő, amit beállíthatunk a gépen. Erre szintén a téma sebessége valamint a nagy fókusztávolságú objektívek „beremegésének” kiküszöbölése miatt van szükség. Elengedhetetlen a minimum 1/500-ad sec de szükség lehet ennél kisebb záridőre is.

A repülőgépek a biztonsági szabályok miatt nem közvetlenül a nézők feje fölött hajtják végre bemutatójukat ezért a távolság miatt érdemes legalább 210 vagy 300 mm gyújtótávolságú objektíveket beszerezni (konverterekkel tovább növelhetjük ezeket az értékeket). Jól használhatóak a nagy átfogású zoom-ok, amiknek előnye, hogy a háromdimenziós mozgást jobban le tudjuk követni velük (ha távolodik, akkor növelem a gyújtótávolságot, ha közeledik csökkentem). Hátrányuk a fix objektívekkel szemben a némileg gyengébb fényerő (aminek szabad térben és általában napos időben nincs túl nagy jelentősége) és kevésbé szép rajzolat, bár ez utóbbi az újabb fejlesztésű objektíveknél már nem áll fenn. Szükség van szűrőkre (UV vagy Sky valamint Polar) és napellenzőre is. Célszerű olyan objektívet választani, amely belső élességállítású így nem fordul el a frontlencséje, mivel ez jelentősen megkönnyíti a polárszűrő használatát. A nagy gyújtótávolságú (esetleg nagy zoom átfogású) objektív mellé nem árt beszerezni egy ún. alapobjektívet sem, amelyeket jól használhatunk a statikus soron kiállított gépek fényképezésére. Ez esetben is vásárolhatunk fix fókusztávolságú (pl.: 50 mm), állandó fényerejű objektíveket, vagy zoom-okat (pl.: 28-80 mm). Az újonnan vásárolt tükörreflexes gépeket általában valamilyen alapobjektívvel együtt kínálják, de természetesen tudunk külön csak vázat is vásárolni. Az objektívek megvásárlása előtt feltétlenül ellenőrizzük a váz és az objektív kompatibilítását, ugyanis a különböző gyártók termékei nem illeszkednek egymáshoz (pl.: a Minolta objektívek nem jók a Pentax vázakhoz és fordítva). A csak objektívgyártással foglalkozó cégek (pl.: Tamron, Vivitar, Sigma, Tokina stb.) mindegyik nagy fényképezőgép gyártó cég termékeihez gyárt objektíveket. Így ugyanazt a lencsét megvásárolhatjuk Canon, Nikon, Minolta vagy Pentax géphez is.

Állvány használata a nagy gyújtótávolságú objektíveknél fontos lehet, viszont nehéz vele lekövetni a repülőgépek mozgását. Mindenképpen (ha már állvány vásárlása mellett döntünk) érdemes masszív, lehetőleg könnyűfém állványt vásárolni, cserélhető, minden irányban mozgatható, fordítható fejjel felszerelve. A gyengébb, műanyag állványok nem alkalmasak a nehezebb gépváz valamint nagyobb objektív stabil megtartására, a masszívabb, fém állványok viszont nehezek, bár az igényesebb gyártók (pl.: Manfrotto) hordtáskát, vagy hordszíjakat mellékelnek hozzájuk.

Természetesen a megfelelő minőségű és mennyiségű nyersanyagról se feledkezzünk meg. A repülőnapokat általában nyáron rendezik, jó időben így kevésbé érzékeny filmet válasszunk.

A megfelelően kiválasztott és ésszerűen felépített felszerelés birtokában, némi fotózási gyakorlattal bátran nekivághatunk egy repülőnapnak. Az esetleges kezdeti sikertelenségekből tanulva és a repülőgépek fotózására „ráérezve” szép és különleges felvételeket alkothatunk. Szükség van azonban még néhány praktikus információra.

A fotózási hely kiválasztása nagymértékben befolyásolja az elkészült képek minőségét. A legjobb valamilyen kiemeltebb helyről, a nézők feje fölül fényképezni, kiküszöbölve ezáltal a belógó karokat, fejeket, valamint így áttekinthetjük a terepet. A repülőterek sajátossága, hogy sík vagy nagyon enyhén lankás terepen helyezkednek el, ritka, hogy valamilyen természetes magaslat legyen a helyszínen. Katonai repülőtereken viszont a repülőgép fedezékeket rejtő mesterséges dombok kiválóan alkalmasak a „leshely” kialakítására. Érdemes a felszállópálya közepe táján, ahhoz minél közelebb elhelyezkedni, így jól láthatjuk a fel és leszállásokat, valamint a repülő program is itt zajlik. Ha több napos az adott rendezvény, érdemes minden nap máshová állni. Figyeljünk arra, hogy a nap lehetőleg a hátunk mögött helyezkedjen el, de legalábbis ne pont szembe süssön. Hasznos, ha minél korábban érkezünk a repülőtérre, mert így a tömegtől nem zavartatva tudjuk megnézni a statikus soron álló gépeket és jó fotózási helyet is könnyebben találunk.

© Temesvári Péter 2002