CIAF 2002
„Czech International Air Fest”

Hradec Kralove, katonai repülőtér
2002. augusztus 31. – szeptember 1.

Az immár hagyományosnak mondható, nagy érdeklődésre számot tartó CIAF-ot ismét Hradec Kralovéban rendezték meg. Az észak csehországi kisváros közép-európai szinten jelentős repülőeseményére a Forszázs Egyesület különbuszt, valamint - a Sunflower Légitársaság és a Gold Timer alapítvány segítségével - különrepülőgépet indított. Augusztus 30.-án reggel startolt a Kármán Tódor nevét viselő Li-2-es Budaörsről, hogy a ferihegyi vámvizsgálatot követően utasait Hradec Kralove-ba repítse, míg a „földi lépcső” nem sokkal 10 óra után indult a Népligetből. A buszos és a repülős társaság este találkozott a hradec-i repülőtéren majd pedig a szállásra hajtottunk. Másnap reggel ragyogó napsütés várta a kapunyitásra a repülőnapnak otthont adó bázisra érkező csapatot. A szervezőktől kapott „Participant” kártya segítségével az Egyesület tagjai ingyen látogathatták az eseményt, valamint a nézőktől lezárt területekre is bemehettünk.

A kiállított repülőgépek

A repülőnapokon megszokott, maketteket és mindenféle repülős souvenireket áruló sátrak valamint büfék hadain átverekedve magunkat juthattunk el a statikus sorra. A kiállításra került repülőgépanyagot két részre bontották, a nagy hangár előtt és mellett sorakoztak a szállítógépek, míg a betonfedezékeket a pályával összekötő gurulóúton a harci gépek és helikopterek.

A szállítógépek között több, ritkán látható típus is megtalálható volt. A Holland Légierő Fokker 60-asa a bemutatót repülő F-16-os kiszolgáló személyzetét és pótalkatrészeit hozta, míg a terepszínűre festett spanyol Casa-235-ös a Mirage F1-eseket kísérte. A statikus sor egyik legszebb gépe a Cseh Légierő fotófelderítő An-30-asa volt. A hófehér, üvegezett orrú, szép vonalú repülőgép a „Nyitott Égbolt” program keretében végez azonosító és ellenőrző repüléseket. Szintén ilyen feladatkörben használják a gép mellett álló L-410-est is. A szállítógépek sorát gazdagította még a német C-160 Transall és egy szlovák An-26-os is. Külön említést érdemel a szintén kiállított magyar Li-2-es „Teve” is, amely igazi kuriózumnak számít a maga kategóriájában. További érdekesség az Osztrák Légierő Short Skywan repülőgépe, amely versenyezhetne „a legrondább gépek egyike” címért.

Short Skywan	L-410	L-410	An-30	An-30
An-26	An-26	C-160 Transall	C-160 Transall	KC-135 Tanker

Több meglepetést tartogatott a kiállított harci- és gyakorlógépek sora is. A közép-európai repülőnapokon viszonylag ritkán látható Jaguárokból több is megtalálható volt. A Royal Air Force három különböző századából érkeztek együléses harci gépek valamint egy kétüléses példány is. Szintén ritkaság a brazil-olasz fejlesztésű AMX könnyű támadó repülőgép, amelyből két darab is látható volt az Olasz Légierő kötelékéből. A rendkívül szép, letisztult vonalvezetésű, spanyol Mirage F1 M számomra pedig a repülőnap egyik legnagyobb élménye volt.

Jaguar

Jaguar

Jaguar

Jaguar

Jaguar

Az amerikai harci gépek tiszteletüket tették a repülőnapon, azonban „rossz szokásukhoz híven” ismét nem repültek bemutatót. A statikus soron két F-15 E Strike Eagle, míg a nézőktől elkerített állóhelyen két avianói F-16-os és egy KC-135 Tanker volt megcsodálható. A rendezőktől kapott kártya segítségével az egyesületi tagoknak sikerült bejutnia a kordon mögé is így szerencsére ezeket a típusokat is közelről megcsodálhattuk, azonban számomra továbbra is csalódást jelentett, hogy repülőprogramot nem láthattunk tőlük…

A Cseh Légierő méltóképpen képviseltette magát az eseményen, hiszen minden rendszerben álló típusukat láthattuk kiállítva:

- Mig-21 MF Fishbed
- L-29 Delfin
- L-39 C Albatros
- L-159 ALCA
- Mi-2 Hoplite
- Mi-9 Hip (repülő harcálláspont)
- Mi-24 Hind
- W-3 A Sokol

L-39 Albatros	L-29 Delfin	L-29 Delfin
Mi-2	Mi-9	Mi-24	W-3A Sokol

Ez utóbbi helikoptert módomban állt belülről is megtekinteni. A lengyelektől csere útján beszerzett, hét éves gép VIP változatú volt. A pilóta elmondása szerint nagyon kedvelt ez a típus, jó manőverező képessége és kiváló felszereltsége miatt.

A statikus soron látható egyéb repülőgépek:

- Bae Hawk (Egyesült Királyság)
- F-16 MLU kétüléses Falcon (Dán Légierő)
- F-16 MLU egy- és kétüléses Falcon (Holland Légierő)
- MB-339 A (Olasz Légierő)
- Pilatus PC-9 (Szlovén Légierő)
- Soko G-2 A Galeb (Szerb és Montenegrói Légierő)
- Augusta Bell AB-212 (Szlovén Légierő)
- Tornado IDS és ECR (Német Légierő)
- Mirage 2000 D (Francia Légierő)
- Jas-39 B Gripen (Svéd Légierő)

A gépek meglehetősen közel álltak egymáshoz, ennek ellenére jól fotózhatóak voltak. A statikus kiállítást szárazföldi harcjárművek és légvédelmi rakéták is kiegészítették.

Soko Galeb	Mb-339	Hawk	PC-9	Ab-212
F-15 E	F-16 MLU	Mirage F1	Mirage F1	Mirage 2000
Mirage 2000	Tornado	Tornado	Tornado	Draken

A repülőprogram

A szombati és a vasárnapi repülőprogram szinte teljes egészében megegyezett. A kiadott programot elég pontosan tartották, bár néhány gép repülését felcserélték. A felszállóirányt időnként megváltoztatták de a guruló gépek nagy részét így is sikerült lefotózni. A relatíve késői - 11 órás - programkezdés lehetőséget adott a statikus sor alapos megtekintésére. A dinamikus rész viszonylag pörgős volt, nem szakították meg hosszabb szünetek.

A repülő program nyitányaként a Cseh Légierő Mig-21 MF géppárja húzott el zárt kötelékben a pálya felett. Ezt követte egy An-26-os, melyet két L-39 Albatros kísért. A kötelék távozása után egy másik An-26-osból alacsony magasságú ejtőernyős ugrást láthatott az időközben százezresre duzzadt nézőközönség.

Az egész rendezvény egyik csúcspontja az első világháborús imitált légiharcot bemutató replika vadászgépek és bombázók repülése volt. A történelmi hűség kedvéért az osztrák-magyar monarchia egyenruháját viselő katonák még egy kis tábort is felépítettek. A történet szerint a tábort antant-repülők támadják. Az ellenük felszálló két gép a központi hatalmak felségjeleit viselte, egyikük a híres „Vörös báró” háromfedelű Fokker-e volt. A látványos „légiharcot” és bombázást piropatronok robbanásával és a hangszórókból gépfegyverek kattogásával tették még élethűbbé. A tökéletesen eredeti hatású replika vadászgépek és bombázók a kornak megfelelő hadi festéssel és felségjelekkel voltak ellátva, pilótáik is korhű öltözékben pompáztak. A csata végén természetesen a „Vörös báró” maradt egyedül levegőben, miután földre kényszerítette az antant-repülőket. A „repülő Cirkusz” nagy sikert aratott a nézők körében, hiszen különleges élményt jelentett a régi „repülő drótakadályok” látványa és a remekül kivitelezett hadijáték.

A szóló gépek programja

A különböző repülőnapokon megszokott gépek (F-16, Mig-29, Tornado, stb.) mellett egy-két érdekességet is tartogatott az idei CIAF. Nálam egyértelműen a Mirage F1 vitte el a képzeletbeli pálmát, a rendkívül szép vonalú gép ugyanis látványos programot repült. Természetesen fordulékonysága és dinamizmusa nem hasonlítható a Falconok vagy a Fulcrumok mutatványaihoz, de a maga kategóriájában kimagasló teljesítményt nyújtott, köszönhetően a spanyol pilóta tudásának, aki mindent kihozott belőle. Nagy sebességű áthúzások földközelben utánégető használatával, ezenkívül nagy állásszögű repülés és gyors emelkedés képezték programjának alapjait.

Soko Galeb	L-159 ALCA	Draken	Mirage F1	Mirage F1
F-16 MLU	F-16 MLU	F-16 MLU	F-16 MLU	F-16 MLU

A Tornado harci gépek családjából ezúttal két változat is repült. A Luftwaffe ECR változata a szokásosnak mondható, zömmel vízszintes figurákat és áthúzásokat mutatta be, a Royal Air Force F3-asa viszont a csapásmérő típustól szokatlan manővereket is végrehajtott. Ezt a típusváltozatot eddig csak a földön láttam így számomra különlegességet jelentett.

A Szerb és Montenegrói Légierő bemutató festésű Galeb gyakorlógépe érdekes színfoltja volt a repülőnapnak. Ezt azonban inkább a típus ritka mivoltával és érdekes festésével, mintsem repülési jellemzőivel érdemelte ki. Nagyon hosszú nekifutás után emelkedett el a kifutópályától az L-29 Delfinnel egy kategóriába tartozó kis gép, mely a levegőben semmi érdekességet nem produkált. Ennek oka alacsony teljesítményű hajtóműveiben, valamint aerodinamikai kialakításában rejlik, nem pedig a pilóták tudásában.

Egy igazi „nagyvas” is elkápráztatta az eseményre kilátogató laikus és szakmai közönséget egyaránt. A svéd C-130-as Hercules méretét meghazudtoló manővereket végrehajtva bizonyította, hogy egy régi konstrukció is megállhatja helyét napjainkban is. A repülése befejeztével bemutatott „szarajevói” leszállás pedig már csak hab volt a tortán.

C-130 Hercules	C-130 Hercules	Li-2	Mi-24
Mi-24	Mi-24	Mi-24	W-3A Sokol

A többi gépről pár szóban. A szlovák Mig-29-es géppár a pozsonyi repülőnapon már megcsodált légiharcot mutatta be, melyet infracsapdák kilövésével tettek még látványosabbá. A különleges festésű holland MLU Falcon szintén a tőle megszokott magas színvonalú repülést mutatta be, melyhez szárnyvégi füstölőket is használt. A szűk harcfordulókkal bőven tarkított programban erőteljesen demonstrálta a típus fordulékonyságát, valamint emelkedőképességét is. Pillanatok alatt meredeken emelkedve kb. 8-10 km magasságig húzott fel, majd pedig kondenzcsíkot húzva spirálozva süllyedt le. A svédek természetesen a Gripen-el vettek részt a repülőnapon, mely a két nap alatt négyszer is lehetőséget kapott a szervezőktől, hogy tudását bizonyítsa. Lendületes programja úgy érzem nem okozott csalódást senkinek sem. A házigazdák az L-159 ALCA-t többször is szerepeltették valószínűleg az indiai export reményében. A gép az L-39-eshez képest látványosan dinamikusabban mozog a levegőben, hála az erősebb hajtóműveknek. A lengyel gyártmányú, de cseh színekben szereplő W-3 A Sokol ismét hihetetlen manőverezőképességéről tett tanúbizonyságot, mind kutató-mentő gyakorlat közben, mind pedig szóló műrepülése alatt. A cseh helikopterpilóták szintén kitettek magukért, látványos volt a W-3 A Sokol-al közösen kutató-mentő feladatot végrehajtó Mi-17-esek produkciója is. A Mi-24 Hind füstölőket is használt repülése alatt, bemutatva a „repülő lőszeres vagon” kiváló tulajdonságait.

Kötelék-repülések

A repülőnap hivatalos honlapján számos bemutatókötelék neve szerepelt a meghívottak listáján, az eseményen azonban végül csak négy csapat vett részt.

A legkisebb létszámú a Francia Légierő Jaguar bemutatópárosa volt. A két gép gyönyörű tükörrepülést mutatott be hihetetlenül egyszerre mozogtak a levegőben. A francia pilóták rengeteg gyakorlással építették fel ezt a produkciót, néha az volt az érzésem mintha összenőttek volna a Jaguarok. Programjuk végén szemberepülést is bemutattak nagy sikert aratva a nézők között.

Jaguar

Jaguar

A Biele Albatrosy a szokásos magas színvonalú repülését mutatta be, amely évről-évre egyre nívósabb. A kecses, szép vonalú L-39-esekből álló kötelék számomra mindig a repülőnapok egyik üde színfoltja.

A svéd Team 60 köteléket már volt szerencsém látni Rivolto-ban. A Saab-105-ös gyakorlógépekkel repülő csapat produkciója némiképp elmaradt a várakozáshoz képest. Az elavult, kis teljesítményű, egymás melletti üléses repülőgépek kialakításuk miatt nem is valók igazán kötelékrepülésre, csak remélni lehet, hogy a svéd bemutatópilóták hamarosan Gripeneken fognak repülni. A Team 60 programjában a pontosan tartott alakzatok emelhetőek ki pozitívumként, e téren sokat fejlődtek az elmúlt években.

A szlovák Ocovski Bacovia bemutatócsapat igazi kuriózum a kötelékrepülést kedvelők számára. A Blanik vitorlázó repülőgépek és Zlin-142-es motoros gépek pilótái ismét bizonyították nem mindennapi tudásukat. A hatalmas, vékony szárnyú, kecses vitorlázók Enya zenéjére suhantak hangtalanul az égen, igazi légi balettet mutatva be. A vitorlázók leszállása után az őket felvontató négy Zlin repült magas színvonalú programot, nagy sikert aratva. Számomra ez a kötelék volt az egyik legkellemesebb élmény a Hradec Karlove-i repülőnapon.

Összegzés

Az idei CIAF az előzetesen beharangozott programhoz képest szerényebbre sikerült, de így is egy rendkívül jó hangulatú, eseményekben bővelkedő, igazi repülő ünnep volt. A nagy érdeklődésre számot tartó ukrán repülőgépek feltehetően a lvovi katasztrófa miatt nem jöhettek el, a Red Arrows és a Patroille de France pedig már korábban lekötött programokon vett részt. A lengyel repülőgépek és helikopterek is nagyon hiányoztak, valamint a tavaly egy áthúzás erejéig tiszteletüket tevő B-1 B Lancerekre is kíváncsi lettem volna.

A távol maradók ellenére is tartalmas hétvégét produkáltak a rendezők. A statikus soron kiállított nagy számú repülőgép mintául szolgálhatna más repülőnapok szervezőinek is. A repülőprogram színvonalát nagyon megemelte az első világháborús hadijáték, valamint néhány ritkán látható típus szereplése.

A repülőtérre kilátogató százezres nagyságrendű tömeg ellátását is kiválóan oldották meg a szervezők, mérsékelt áron, bőséges mennyiségben lehetett kapni finom ételeket és innivalókat egyaránt.

Ezúton szeretnék külön köszönetet mondani Egyesületünk fő szervezőinek Neuwirth Csabának és Szabó Ritának, hogy áldozatos munkájukkal lehetővé tették a Forszázs Egyesület tagjainak a kijutást erre a csodálatos repülőnapra.

Fotó és szöveg: Temesvári Péter ©