Italo Balbo

Italo Balbo

/ 1896 – 1940 /

1896 június 5.-én született egy Ferrarától nem messze fekvő településen. A Első Világháború alatt az olasz hadseregben harcolt majd a háború befejeződése és szolgálatának letelte után csatlakozott a fasiszta mozgalomhoz. Egyike volt a „Római-menetelés” megszervezőinek és a Fasiszta Párt vezető négyesének mely Benito Mussolini vezetésével hatalomra jutott. A fasiszta milícia vagy más néven a híres „Fekete-ingesek” tábornokaként magas állami hivatalokat szerzett. Postaügyi majd pedig Légügyi Miniszter lett mely tisztséget 1933-ig birtokolta, amikor is Líbia kormányzójának nevezték ki.

Hatékonyan fejlesztette az olasz aviatikát és személyesen vezetett nagy távolságú kötelékrepülésekkel népszerűsítette a polgári repülést valamint prezentálta az olasz repülőgépgyártó ipar fejlettségét és pilótáinak képzettségét. Savoya-Marchetti hidroplánokból álló nagy létszámú kötelék élén kétszer is átrepülte az Atlanti óceánt. 1931-ban az olaszországi Orbetello-ból indulva Rio de Janeiroba, 1933-ban pedig Chicagoba repült köteléke élén ahol mind a mai napig utca van róla elnevezve. 1933 augusztus 13.-án érdemei elismeréséül Légi marsallnak nevezik ki, majd pedig Líbia kormányzója lesz.

Kormányzósága idején / 1933-40 / megpróbálja az iszlám vallást a fasizmus eszméje mellé állítani. Később fokozatosan szembehelyezkedik Mussolini háborús terveivel, ellenzi, hogy Olaszország a németek oldalán háborút kezdjen, kiáll az ország semlegessége mellett.

1940 június 28.-án repülőgépét Tobruk felett az olasz légelhárítás lelövi és Italo Balbo marsall a lezuhanó roncsok között leli halálát. A katasztrófát állítólag az okozta, hogy a légelhárító löveg kezelői nem tudták azonosítani gépének hovatartozását és nyomban tüzet nyitottak. Valószínűbb azonban, hogy Mussolini rendelte el meggyilkolását ugyanis félt attól, hogy Balbo a hatalma és népszerűsége valamint háborúellenes politikája révén veszélyes lehet rá. Ezt a feltételezést támasztja alá a Duce egyik nyilatkozata is: „ Ő volt az egyetlen aki megölhetett volna…”